Las Vegast nagyon élveztem, minden nap 5-6 séta volt, bár néha több órára egyedül hagytak a lakásban, de nem volt vészes. Szerettem kergetni a cicákat is, bár az anyacica, akinek kölykei voltak, kétszer is megtámadott, és mindkétszer a gazdi mentett meg. Egyszer sikerült meglépnem másfél órára az esti séta folyamán, ami sok aggodalmat okozott a gazdinak, de végül megtalált a bozótban.
Rendszeressé vált, hogy amikor mentünk vissza a lakásba, akkor felvett az ölébe, és úgy vitt át az épület kapuján, mert mindig felszívódtam a bokrok között a kapu közelében. Egyrészt a cicák mindig ott voltak, másrészt nem is nagyon akartam bemenni... Egyszer két cicakölyköt is találtam ott, az egyiket felkergettem a fára, de a másik nem mozdult. Csak ugattam, ő meg kapkodott felém. Már kiszólt valaki az erkélyről, hogy nem tud aludni az ugatástól, pedig a gazdi próbált elkapni, de én ügyesebb voltam, és mindig kikerültem. Végül felvette a kiscicát, elvitte onnan, én meg persze követtem, és úgy tudott elkapni. Édes kis fekete cicusok voltak.
Most visszarepültünk Torontóba, és vasárnapig (állítólag csak addig) Elliott szüleinél lakunk. Sajnos itt nem mehetek be a lakásba, de azért az előszobába beengednek, ott van az ágyikóm. Elliott apukája csinált nekem futkározót a kertben, egy nagy drótot kötött ki, és azon van a pórázom, így egész nagy területet be tudok járni. De azért csak jobb, ha a gazdi ágyában aludhatok :)
Két napja este találtam egy görényt a fészer alatt. Bebújtam, és ott ugattam, de szerencsére nem locsolt meg a bűzével. Állítólag akkor egy hónapig büdös lennék, és nem jöhetnék be a házba meg az autóba sem. Azt azért nem szeretném. Vagy fél órába telt, mire a gazdi kiszedett a fészer alól :)
Szóval elég sokat rosszalkodok mostanában, de hát mit tegyek, jön a tavasz, én is kezdek élénkülni :)